Esztelneki László János portréja (Dávid István felvétele)

Nekünk, magyaroknak október 23. a szabadságküzdelem jeles emléknapja, talán még március idusánál is emlékezetesebb, hiszen a világ legnagyobb állama és egy olyan totalitárius rendszer ellen lázadtunk, amelyet ideológusai Istent káromló módon igazságosnak, demokratikusnak és emberért valónak hazudtak. Ezt a napot választottuk esztelneki László János, a “vén Farkas” kopjafája-avatási dátumaként, s ekkor nyitottuk meg emlékkiállítását is.

A székely nép fennkölt menetelése nyomán Dr. Eva Maria Barki Bécsben élő nemzetközi jogász fontos petíciót juttatott el Románia vezetőihez, Traian Basescu államelnökhöz, Victor Ponta miniszterelnökhöz, valamint a román parlament két házához. Tekintettel a petíció jelentőségére sajtószolgálatunk csatoltan továbbítja azt, és alább közli az MVSZ által készített magyar, angol és francia nyelvű fordítását. Kérjük olvasóinkat, hogy juttassák el e dokumentumot minél több magyar és nem magyar címzetthez.

Buenos Aires nemzetközi repülőterén a Magyarországra való indulás előtt - Marossy Géza, Botka Gyula, Lukács Csaba, Botka Erzsébet és Szalma Gizella

Kevesen tudják, hogy Dél-Amerikában olyan jelentős magyar diaszpórák élnek, amelynek alapítói a múlt század első harmadában az 1910-es évek, az első világháborút követő bizonytalanságban, illetve az 1929-1933 közötti gazdasági világválság idején telepedtek át a Nagy Vízen. Bár sokáig Amerikát az Egyesült Államok és Kanada jelentette, magyarok tízezrei kényszerültek arra, hogy a déli félteke országaiban, Brazíliában, Bolivíában, Chilében vagy éppen Argentínában telepedjenek meg.

Az RMDSZ által szokatlanul korai időpontra – déli 12 óra – időzített megemlékezésen mintegy háromszáz marosvásárhelyi és a megyéből érkezett magyar vett részt.

A Himnusz eléneklése után Vass Márton, a Református Kollégium diákja szavalta Ady Endre Október 6.

- Hallottad, hogy Béla kórházban van?

 - Ne mondd, hiszen tegnap láttam egy szőke bombázóval !

 - A felesége is !

 Nem mondom, hogy az anyósom nyelve éles, de az biztos, hogy ha szardíniát

 akar enni, nem kell keresgélnie a konzervnyitót.

 A rendőrök és a tűzoltók közös kiránduláson vesznek részt.

 Egy emeletes buszt kapnak, melyben a földszinten a tűzoltók, az emeleten

 pedig a rendőrök utaznak.

 Pár óra után a tűzoltók parancsnoka felmegy a rendőrökhöz, akik

 halálsápadtan ülnek a helyükön.

Eltitkolt kis Katyn Felvidéken, a Duna partján – “magyartalanító” szlovák tömeggyilkosság

 

 

A mind a mai napig agyonhallgatott pozsony-ligetfalusi tömegmészárlás feltárásáról szóló írásával emlékezünk a száz éve született Janics Kálmán orvosra, történészre, a felvidéki magyarság meghurcoltatásának első tényfeltáró írójára.

A 20. század derekának Európájában a mindenképpen égbekiáltó anakronizmusnak számító kormányprogram előirányozta „magyartalanítás” egyik igencsak náci színezetű formája volt a „megbízhatatlan és áruló magyarok” számára kiötlött internálás, amit internáló táborok (szögesdróttal körülvett lágerek) felállításával valósítottak meg.

A vezetés néha elég monoton, főleg az autópályán ha nincs aki szórakoztasson. Több száz kilométeren át folyamatosan figyelni, ugyanazt a cselekvés sort végrehajtva monotonná válik, elálmosít. Ez szélsőséges mértékű álmosságot, úgynevezett autópálya-hipnózist okozhat. De nem a következő utakon. Nézzük az igazi útrekordereket, avagy a világ legkülönlegesebb útjait!

A legmeredekebb utca - Baldwin Street, Dunedin, Új-Zéland

A 38%-os meredekségű új-zélandi Baldwin Streetet tartják hivatalosan a világ legmeredekebb utcájának (állítólag a mértékátszámításnál hiba történt és azóta is hibásan ez szerepel az első helyen) * Az új-zélandi Dunedinben számos meredek utca található, aminek az oka, hogy brit koronagyarmatként Londonban tervezték a város úthálózatát, anélkül, hogy látták volna a földrajzi adottságokat.